Balogh Béni: A szépen szálló sólyommadár című legenda-gyűjteményében találtam " A Basa fája"című történetet. A mese a török időkben, Nagykőrös városában játszódik. Nagykőrös szultáni város lévén védettséget élvezett a rabló csapatokkal szemben. Musztafa effendi a tiltás ellenére is eljárt sarcot behajtani. Egy ilyen alkalommal a város határához érve megszomjazott. Dölyfösen megparancsolta a gémeskútból éppen vizet húzó fiatal leánynak, hogy adjon vizet neki. A csípős nyelvű teremtés bátran visszautasította a basát. A török úrnak megtetszett a lány. Megígérte, hogy egy év múlva eljön érte, és magával viszi feleségnek. Nehezen telt az év . A leány édesapja /az öreg juhász/ és a kőrösi hadnagy-összedugták a fejüket, hogyan járjanak túl a basa eszén. Megegyeztek, hogy itt csak a furfang segíthet. Egy év elteltével díszes ruhában közeledett a török. Az út szélén, egy hatalmas kőrisfa alatt öreg koldus üldögélt. / a lány apja volt, álruhában/ Az öreg sírva könyörgött a basának, hogy hozza le a fa tetejéről a mankóját, amit valami lator oda feldobott. A török félve Allah nevét, felmászott a fára. Az öreg magához vette a basa fegyvereit, s megfenyegette, hogy mondjon le a lányról. Jelre megjelent a hadnagy meg a városi tanács két embere. Írást követeltek arról, hogy a basa eláll szándékától. A becsapott török dühödten kezdett lemászni a fáról. Mérgében azonban nem figyelt eléggé ,s alatta a vékony ág kettétört. Ott, azon nyomban nyakát szegte. Rózsát, a lányt a kőrösi hadnagy feleségül vette. A basát tisztességgel eltemették a nagy kőrisfa alá. A kőrösi nép máig is a basa fájának nevezik a nagy kőrisfát. / Nagykőrös címerében azóta is ott áll a Basafa /
