A feredői gesztenyék
A Kürt utca nyúlfarknyi hosszúságú macskaköves köz Erzsébetváros szívében. A Nagykörút csak félkőhajításnyira, ám ez már egy más világ. Csendes, ódon passzázs: sehol egy reklámfelirat; a keretező házak – óriási díszletként – hűen őrzik a kerület még hagyományos hangulatát. Mondhatni retró, amire a 4. szám alatti neonfelirat is hajaz: Fürdő – hirdettetik évtizedek óta.
Az épület eredetileg is tisztasági kádas közfürdőnek épült 1911-ben. Állítólag a közeli Royal Szállóval titkos alagút kötötte össze, amelyen keresztül a szállóvendégek diszkréten eljuthattak a fürdőben egyéb szolgáltatásokat is nyújtó hölgyekhez. A kvadrumszerkezetű, földszintes házban 1997 óta a Menhely Alapítvány Nappali Centruma működik. Otthontalan emberek számára kínál komplex szolgálgatást, többek között fürdési-mosási lehetőséget.
A csöppnyi kertben két hatalmas vadgesztenyefa áll. E két impozáns élőlény üde színfolt a mélyszegénység komor szürkeségében. Nyáron szeretjük hűs árnyát, ősszel termései kopogását, télen csak csodáljuk a sokszor fehér takaróját, s ha már e szűk udvar is zöldellik, tudjuk, visszavonhatatlanul tavaszodik. (A téli krízisidőszak után a tavasz mindig óriási fellélegzés a hajléktalanellátásban dolgozók, s még inkább a fedél nélküliek számára.)
A környék, a védett épület, a zsebkendőnyi kert, s benne e két gesztenyepár csupa misztikum, kaland, romantika, kedves sziget.
Ha van negyedórád, sétálj be hozzánk nyugodtan, s mondd, hogy a gesztenyefákhoz jöttél. Olvass el alattuk egy novellát, szívj el egy cigarettát (vagy épp szokj le róla e helyütt), vagy egyszerűen fogadd be őket érzékszerveiddel. S reméljük, e pihenő után majd feltöltődve búcsúzol tőlük.
