A tengődi életfa

A fa/facsoport története

Idén 60 éves házasok leszünk. Házasságunk fogadalmának megerősítését a tengődi fa, ahogy mostanában nevezik, „életfa” alatt szeretnénk megtenni 2011. október 22-én. Miért éppen a Fa alatt? Egész életünkben Tengődön éltünk, itt születtünk, itt szerettük meg egymást, itt született két fiunk, itt zajlottak életünk kisebb-nagyobb eseményei. Tengődön keresztül szerettük és szeretjük hazánkat. Nekünk Tengőd, ez a kis Somogy megyei település a Hazánk.

Emberemlékezet óta áll a falu főterén egy fa. Már senki sem él, aki emlékszik rá, hogyan és miért került oda. Tengőd öregei is szüleiktől tudnak róla egyet s mást. Gizi néni szinte biztos benne, hogy ez a fa csak úgy lett. Ahogy mondta, „talán egy madár pottyantotta ki a csőréből a magját”. Meséli, emlékszik, hogy iskolába menet és jövet nézegette, hogy fejlődik a fácska. Dezső bácsinak az rémlik, hogy annak idején az I. világháború halottai tiszteletére Tengődön fákat ültettek a temetőben. Talán ez a fa is valakinek az emlékét őrzi… Ilike néni is úgy gondolja, hogy a világháborús áldozatok emlékére a temetőben ültetett fákkal egyidős ez a fa. Ezt Mariska néni is megerősíti, mert ő gyerekkorában szokott arra játszani. Ők mindnyájan 80 év felettiek.

A régiek elmondása szerint mindig is a falu központjának számított ez a hely. Ott volt a községháza, melynek udvarán fejlődött a kis akác. Aztán amikor 1938-ban felépült az új községháza, a régi megüresedett épület egy olyan család lakásává vált, akiknek otthonát a II. világháború bombázásai tették a földdel egyenlővé.

Az udvaron állt a bikaistálló. A háború utáni szegénységben a bika a közösségé volt, a falusi gazdák ide hozták teheneiket, ha szaporítani akarták gazdaságukat. A kifejezés is innen ered: a „falu bikája”. A család lassan elhagyta a házat, azt később lebontották, a bikaistálló az 1960-as években megszűnt.

A fa továbbra is megmaradt és fejlődött tovább. Koronája mind terebélyesebb, törzse vastagabb lett. Az 1990-es évek elején az egykori községháza udvarának területe parkosításra került. Az I-II. világháború áldozatainak emlékére lakossági összefogással emlékművet állítottak. Természetesen a fa továbbra is ott áll, méltóságteljesen magasodik a parkban. Van valami ősi, valami pogány ebben a fában. Ahogy kényelmesen terebélyesedik évről évre, meghal, és újra kivirágzik, ahogy a közösség az ünnepeken köréje sereglik. Olyan, mint a tűz.

2010. október 23-án ezt megérezve és átérezve döntött úgy négy fiatal hagyományőrző pár, hogy a fa alatt köt házasságot. A házasulandók az ország különböző pontjairól érkezetek hozzánk életük összekapcsolásának ünnepére. A szokás terebélyesedik, mint a fa, hagyománnyá érik: 2011-ben is rajtunk kívül többen erősítik vagy teszik meg – remélhetőleg életre szóló – fogadalmukat a lombkorona alatt.

A falu életének jelentős helyszíne lett a fa alatti terület. 2010 karácsonyi készülődéseiben advent minden vasárnapján műsorral kedveskedtek az iskolások, és közösen gyertyát gyújtottunk. Volt havazás, jég, hó és fagy, mégis ott voltunk - a FA alatt. Együtt idéztük fel a hagyományokat, együtt vártuk az ünnepet. A japánakácfa június közepén a legszebb, koronáját kibontotta, megmutatja igazi alakját, gyönyörűségét, a természet erejét. Őszre, az októberi rendezvényre ismét kopik, hullik a levele, öregszik, mint mi. De nagyon várjuk azt a napot, hiszen ebben az évben 60 éve, hogy egymásnak fogadalmat tettünk 1951. október 27-én, és most megerősítjük azt a tengődi életfa alatt.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Tengőd, Petőfi utca, hrsz 64.
Faj: 
japán akác
Kora: 
90 év
Magassága: 
12,5 m
Törzskerület: 
8,3 m