Ezt a két kis fát a Pöndöly táncosai és zenészei ültették évekkel ezelőtt a próbáink és a fellépéseink színhelyeitől nem messze a 48-as térre egy városi parkszépítő akció keretében. Az egyik a zenészek, a másik a táncosok fájának lett nevezve - "és a kettő az így egy." A táncosok cselérődtek, a két kis fa elfelejtődött.
Később ahogy nőtt a csapat, újabb programokat találtunk ki, amihez szabad tér kellett. Alkalmanként belaktuk a 48-as teret, táncházat, tűzugrást tartottunk ott, a gyerekekkel métáztunk.
Már meg is feledkeztünk a két fáról, de idén tavasszal a késői virágzásuk annyira pompásra sikeredett, hogy mindenki felfigyelt rájuk, és tudatosodott bennünk, hogy ők a mi fáink... ha odamegyünk játszani, mindig másképp nézzük őket, vigyázunk rájuk, összeköt kicsiket és nagyokat.
