Hamvas Béla írja a pillanat fontosságáról:
„Álltál már az erdőben a fák lombján átszűrődő remegő fényfolt előtt? Akkor tudod, mi a pillanat. Láttad már séta közben a gyalogutat elveszni a fák között? Nem kívánok semmi elégtételt. Csak az előzi meg önmagát, aki hiányt érez, és elégtételre éhes. De azzal, hogy megelőzi önmagát, elvéti a legnagyobbat, a jelent, azt, hogy vagyok.”
Hamvas Béla gondolatait mi azzal folytatjuk, hogy a színház is a jelen pillanat művészete. Ez a jelen pillanat, amit a természetben való szinte meditatív állapot képes tudatosítani, nekünk a munkamatériánk; a sikerünk, ha meg tudjuk teremteni a színpadon és a nézőtéren a pillanat jelenvalóságát.
A Csiky Gergely Színház a Családok, Generációk Színháza: gondolunk a következő generációra, nekik ültetjük a fát. Ugyanúgy a jövőbe tekintünk vele, gyerekelőadásainkkal, melyeknek élményeit, mint egy fa magját vetjük el legfiatalabb nézőink elméjében és szívében.
Ugyanolyan igényességgel, szeretettel és törődéssel hozunk létre egy-egy előadást – szóljon az akár gyerekeknek, akár felnőtteknek – mintha egy kertet ápolnánk. Azt szeretnénk, hogy a mi kertünk egész Kaposvár legyen, ezért úgy döntöttünk, hogy mostantól kezdve minden évben a város különböző pontjain fát fogunk ültetni az itt élőknek, a gyerekeknek, szüleiknek, nagyszüleiknek.
Az első fát a színház 103 éves épülete mellett ültettük 2014. március 27-én, a színházi világnapon, amikor is meghirdettük következő évadunk műsorát. Egy ginkgo bilobát, páfrányfenyőt választottunk, helyének pedig a színházpark sarkát, így aki dolgozni jön a színházba, illetve a nézők is minden egyes nap találkozhatnak a fácskával. Azzal a fával, ami a Föld egyik legősibb növénye, egy élő kövület. A faj eredetét 250-300 millió évesre becsülik a tudósok. Jellegzetes levelei, melyek nyáron erős zöldek és ősszel aranysárgák, ugyanúgy díszítik a park színpompás növényvilágát, mint a Csiky Gergely Színház szecessziós épülete Kaposvár képét.
A ginko biloba az egyik legtöbbet és legjobban tanulmányozott gyógynövény - segíti a vérkeringést és támogatja az agy működését. Élettani hatásai is közel állnak a mi szándékainkhoz, hiszen célunk a város kulturális, szellemi életének és mindennapjainak vérkeringésébe bekerülni, sőt, nemcsak bekerülni, de élesztőként hatni, felpezsdítve a város közösségének életét. Jelen vagyunk a város életében, a színház a tágabb közösség része – már több mint 100 éve.
A fa ápolásának közösségépítő ereje is van: a társulat minden tagjának összetartozását és összetartását szimbolizálja – és reméljünk, nem csak kis közösségre, de a színház és a nézők, a színház és egész Kaposvár város közösségére vonatkozóan.
A fák többféle jelentést hordoznak, szimbólumként működnek az életünkben. Számos kultúrában a páfrányfenyő a hosszú élet, termékenység és a legyőzhetetlenség szimbóluma. A misztikussága és életereje révén különleges alkalmakkor is szokták ültetni, mint gyerek születése vagy esküvő. Állandósága és méltósága, emberi léptéken túli (élet)ideje jelképezi a színház múltját: azoknak a színházi embereknek a múltját, akik már több évtizede tagjai a társulatnak. Jelzi azt is, hogy a néhány évvel ezelőtt Kaposvárra érkezett színházcsinálók gyökeret szeretnének verni itt Somogyban, Kaposváron. Szimbolizálja a kitartásunkat, erőnket, amivel a munkát végezzük nap mint nap. A nemrég kihajtott első levelek pedig azt a soha nem múló, mert mindig újjászülető életerőt, a mindig megújulni képes alkotóenergiát jelöli, amivel a színház társulatának tagjai a nézőknek és a nézőkkel együtt évadról évadra, előadásról előadásra és estéről estére egy új világot képesek teremteni a deszkákon.
Reménykedünk benne, hogy a színház az itt élő kaposváriaknak és Somogy megyeieknek ugyanazt jelenti, mint ez a kis fácska nekünk, a Csiky Gergely Színház közösségének: frissességet, életet, energiát, összetartást, kiszakadást a szürke hétköznapokból, az ember és a természet tiszteletét és szeretetét.
