A történet a Budapest 15.-kerületi önkormányzat palota 15 kft. által Román István, idős, egykori főkertész, tiszteletére adományozott és emlékfaként, - a mellékelt fényképen ábrázolt,- 2013 október 9-én történt emlékfa ültetésen kezdődött és napjainkban is zajló , - kezdetben egyik szereplő által sem képzelt - különös életregényként folytatódik.
Újpalota felépülése idején a térség fásítási programjának a kertészeti vezetőjeként a napjainkra és a jövőre is kiható, csodálatos környezeti teret képezett. Az ültetésen jelen voltam, és a 80-ezer fős lakosságot elérő közéleti lapban is közölten, védnökséget vállaltam a mozgásában korlátozott szomszédom, pista bátyám emlékfája gondozásárt.
Karácsonykor döbbenetes napra ébredtünk, amikor valaki(k) a támasztó karó magasságában a koronarészt letörte(ék). Akkor még gondolhattunk az ünnepei időkben a köztéren gyakori rombolókra is. A további események erre a feltevésre ellentétes bizonyságot adtak, meggyőzően bizonyították, hogy ismeretlen indítékú, ártó célzatú, szándékos természetrongálás történik. Ezt bizonyítja, hogy a letört törzsmaradvány alvórügyein előtörő, 10-15-cm hajtásokat április 1.-je reggelre letörve találtuk. Pista bácsi szakmai tanácsára a behasadás alatti törzsmaradványt a fabalzsammal lezártuk. A környéken nagy számban sétáltatott ebek vizeletének a távol tartására a képen látható védőhálót helyeztünk. Az ott látható táblára felírtuk a"segítsétek életben maradni" üzenetet, arra gondolva, hogy ezzel a rombolás elkövetőjére visszatartó hatást gyakoroljunk.
Megoldottuk a gyökérzet vízpótlását, ugyanis az altalaj építési hulladékkal telített, aminek a vízelszívó hatását ellensúlyozni szükséges. A fentiekben jellemzett ápolás következtében az életerő az alvó rügyfakadásokban újra megjelent. május 8-án, az addigra szépen fejlődő hajtásokat ismét letörték. Pista bácsi tanácsára úgy határoztunk, hogy amíg a fácska maradványában élet van, addig ápolni kell, abban is reménykedve, hogy az elkövető kíméletessé válik a táblára új üzenetként írtuk a "háromszor letörve! a természetkárosítás szégyene!" álláspontunkat. Figyelembe vettük, hogy a tábla előtt, a buszmegállóhoz , a mögöttünk lévő 12 lépcsőházas épületekből naponta ezres számban haladnak el oda-vissza, továbbá százas nagyságrendben sétáltatnak ebeket a környék lakói, rendszerint megállnak a felírat előtt, és általában lesújtó, néha pedig fenyegető tartalmú véleményeket is nyilvánítanak. Ezáltal, amit a táblára írunk, az a környék lakossága körében hatást vált ki, és a kerületi sajtóhírek mellett véleményformáló. Például, a tábla feliratát olvasók gyakran érdeklődnek a fácska csonkjának az eredetéről. Elmondják, hogy a munkahelyükön elmondták a barbár pusztítást, és ott milyen felháborodást, és elítélést váltott ki. Vagyis, egy sajátos kommunikációs fórum képződött a fácska előtti táblával, amit a felíratok tartalmának az adott helyzetre igazított változataival törekedtünk
hasznosítani.
Összegezhetően, a fácska torzóként álló törzse még két esetben hozott alvórügy-hajtásokat az első letörés után. Május 8-án, és 27-én arra ébredtünk, hogy az időközben kisarjadt hajtásokat még két esetben letörték. Az előbbi esetben a táblán a""háromszor letörve! letörten is jelképezze a közérdekű munka tiszteletét!", a második után pedig:"négyszer letörve! a természet károsítás szégyene!" feliratokat jelenítettünk meg. Nagy segítséget jelentett, hogy a kerületben minden háztartásba eljutó közéleti lap, aminek a pista bácsit népszerűsítő cikkének a hatására történt az emlékfa ültetése, folyamatosan hírt ad a történet fejleményeiről. A mellékelt, április 22.-én keltezett számba "az életerő példája" címmel tudósított a letördelésről, és a küzdelem állásáról.
A fácskát megölték, de a természeti értékek tudatos védelmére való hatása élni fog. 2014 június 10-én azt írtuk a táblára: "vérszilva megölve! jó emléknek ültették, rossz szándékkal letörték. holtában is azt példázza,ilyen ne történjen soha!"
