Az év fájának története összeforr a Széchenyi liget történetével. Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az élővíz csatornán túli, - természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe. Főbejáratát az a díszesen faragott székely kapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától –Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. Egykoron a végtelen csend birodalma, az evangélikus ó-temető része volt a terület, amelybe 1776. augusztus 11-én kezdtek temetkezni. 1831-ben a csabai nagy kolerajárvány idején, az elhunytakat 20 közös sírba temették. Az örök emlék dombjait az utókor 30 év múltával elplaníroztatta. Maradt egy újonnan létesített kisebb domb, amely tetejére állított márvány sírkő emlékeztet a járvány áldozataira. A képviselő-testület 1846 júliusában döntött arról, hogy a központhoz közel fekvő temetőt „közmulató” kertté alakítsák a közönség használatára, majd az ó-temetőt a következő évben lezárták. Az 57.700 négyszögöl területet akácfa csemetékkel beültették, benne sétáló utakat létesítettek. 1850. február 8-án Berger Izsák regálebérlő felajánlotta a községnek, hogy kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében, a liget szélén épít egy sörházat. Itt egy főzésre 70 akó sört állít elő, továbbá felépít egy szeszgyárat, mely egy főzésre 15 akó 30 fokos pálinkát készít. Azon kívül az épület pincéjében gőzfürdőt létesít „gőz-szoba”, tusokkal. Amikor megnyílt Izsák serfőzdés vendégfogadója, ez lett Csaba egyetlen mulatóhelye. 1865-ben a ligetet Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint kezdték parkosítani a 6 csabai hold 655 négyszögöl területet. Benne kertészlakást és üvegházakat építettek. A liget olyan látogatott lett, hogy a Berger –vendéglő mellé a Körös part felé nyári vendéglőt és lakóhelyiséget épített Áchim Pál vendéglős. A nyári vendéglőben Purcsi Jancsi, Csaba első zenekara muzsikált. A vendéglő közelében a nyári mulatságok tartására oldalain nyitott faépület is épült.1888. március első hetének egyik napja éjjelén félrevert harangok zúgására rémülten ugrottak ki ágyaikból az emberek. Doboznál a Fehér- Körös törte át a gátat, s a víz lezúdult Csabáig, a bogárházakat, a ligetet is elöntötte az ár. Elseperte a régi vendéglőt, tönkretette a Berger fürdőt s a közönség hosszú időn át elszokott a liget látogatásától. A képviselő-testület 18 ezer koronát szavazott meg a nyári szórakoztatás és a nyári színkör helyszínéül szolgáló pavilon felépítésére. Építési tervét Ádám Gusztáv csabai mérnök készítette. Az épület terméskő alappal, apatelki kővel készült. A favázas pavilon 16x10 méteres teremmel, színpaddal, széles fedett folyosóval, szép fatoronnyal épült fel. A zenepavilonos új nyári otthon avatása 1896. május 30-án történt meg. A liget tervszerű kertépítészeti parkosítása 1899-től Lischka Lipót főkertészi munkálkodásával vette kezdetét. A park faállományát, elsősorban honos fajtákkal, mint kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, japán- akác, nyugati ostorfa , vadgesztenye és gyertyán ültette be. A mulatókert pavilonja nyáron amatőr színtársulati előadások, báli mulatságok, rendszeres közösségi rendezvények, majálisok és más ünnepségek helyszíne volt. Az 1950-es évektől a ligeti terebélyes fák övezte szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket, este mozi előadásokat tartottak. A pavilon területén lévő sörkert igen népszerű szórakozóhely volt. A liget fái alatt rövid időn át mini állatkert várta a gyermek látogatókat. A sörkert megszűnte után hosszú évek elteltével a lepusztult elhagyott pavilont építő munkások vették birtokba és 2007-ben eredeti állapotának megfelelően teljesen megújult a míves pavilon. A régi-új épület a mellette épült új emeletes szárnnyal együtt a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja lett. Az épület bázisa lett öko-turisztikai és környezeti nevelési programoknak, konferenciáknak, kulturális rendezvényeknek. A szabadtéri színpad helyén létesült gyermekjátszótérrel a Széchenyi liget újból életre kelt, kellemes, üdítő színfoltja Békéscsabának.
