Millenniumi tölgy, a falu szíve
1896-ban, a honfoglalás 1000 éves évfordulója alkalmából a hét vezér tiszteletére-Moson vármegye alispánjának kérését teljesítve- hét tölgyfát ültetett a község. Az idők folyamán hat kipusztult, azonban egy túlélte a századok viharait. Gyökerei artézi vizet találtak és oly hatalmas ágat növesztett, hogy annak súlyától megdőlt. Életmentő műtétet kellet végrehajtani rajta az öles ág levágásával. Az „operáló professzor” Sopronból érkezett, az Erdészeti és Faipari Egyetemről.
A fa a templom előtt terebélyesedik. A közelmúltban újították fel kívülről-belülről ezt az egyedien szép katolikus templomot. Nem büszkélkedik kiemelkedő értékű műalkotásokkal, de festett, alakos üvegablakai oly csodálatosak, amilyeneket csak székesegyházakban látni. Ezeket mind a helyi tehetősebb családok és a községben tevékenykedő szervezetek felajánlásaiból készíttették az 1930-as években. A falu szülötte Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa. Az ő tiszteletére a templomban oltárt helyeztek el, rajta koponyacsontját tartalmazó ereklyetartóval. 1984-ben is készültek még festett üvegablakok II. János Pál pápa magyarországi látogatása és a boldoggá avatott "herceg orvos" emlékére. A templom a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viseli. Búcsúját szeptember 14-én tartják. A tölgyfa ezeknek a híres búcsúknak is tanúja volt sok-sok éven keresztül. Itt kértek engedélyt a legények a plébános úrtól-szépen feldíszített fogaton érkezve a muzsikus cigányokkal-, hogy a szentmise után megkezdhessék a mulatozást. Amíg a fa méretei megengedték, a körhinta is itt forgott a közelében. A körhinta már új helyszínt kapott, de a búcsúi vigalom még mindig itt kezdődik a helyi hagyományőrző fiatalok jóvoltából. Kedves, öreg tölgyünk pedig szépen bólogat hozzá.
Nyáron dús, zöldellő lombja alatt enyhülést találnak a megfáradt turisták, a sétáló helyiek, szomjukat hűs vizű kút csillapítja. Szépen kiépített park várja őket padokkal, asztalokkal. Ősszel vidám gyerekek szedegetik lepotyogott makkját és a környékbeli gesztenyefák termését. Sárguló, hullámos szélű levelei vidáman integetnek a napsütésben. Télen sem árválkodik, mert az ádventi időszakban itt a téren állítják fel a falu koszorúját. A négy vasárnapi gyertyagyújtást a Dunakiliti Vegyeskar alkalomhoz illő, a csendes várakozást idéző dalai kísérik . Tavasszal, mikor zöldülni kezd a lombkoronája, már alig várjuk, hogy környékét virágokkal díszíthessük, örülve a jó időnek.
A tölgy a falu szíve. Nyugodtan nevezhetjük szakrális kisugárzású helynek, hisz a templommal közös egységet alkot. A templom tornya az ég felé mutat, a tölgyfa pedig erős gyökereivel a földbe kapaszkodik. Dicséri az Urat, a természet csodáját mindaz, aki lombja alá téved.
