Az Év fája
Az Év fája pályázatban való részvételünk nem titkolt szándéka, hogy országnak-világnak megmutassuk községünk egyik legöregebb fáját, a Rigac emlékfát, mely már több, mint egy évszázada csendesen szemléli Alsómocsolád mindennapjait. Alsómocsolád község 377 lelket számláló település, Baranya megye északi szegletében, a Baranyai Hegyhát kapujában - szűkebb környezetünk egyik gyöngyszemeként.
A fa, amivel pályázni szeretnénk a faját tekintve csertölgy. A település külterületi részén található, magassága 20 méter. Növénytani besorolás szerint: a zárvatermők törzsébe, kétszikűek osztályába és a bükkfélék családjába tartozik.
Jellemzői: a héjkérge mélyen repedezett, levele felül fényes, hegyes csúcsú, karéjos, virágai egyivarúak, a fa egylaki, termése makk.
A fa –szakember által becsült- kora 130-140 év, de mivel magaslaton áll, ennél valószínű idősebb.
A fa történetéhez szervesen kapcsolódik a falu XIX. századi története és a betyárvilág.
Magáról a településről először 1294-ben jelent meg írásos dokumentum, amelyben a falut „Mocholay” néven említik először, mint a Veszprémi Apátság egyik jobbágy faluját. A török idők alatt elnéptelenedett, majd felégették. A magyar népesség mellett jelen voltak a szerb, bolgár, vallon, szláv, német és olasz nemzetiségűek is. Az évszázadok során a falu birtokosai között volt a Bodó, a Perczel és a Sztankovánszky földbirtokos család. A település jelenlegi szerkezete az 1820-as, 1830-as években alakult ki. Az elmúlt két évtized során folyamatosan és dinamikusan fejlődik.
A XIX. század közepe felé vált elterjedt „foglalkozássá” a betyárság. A betyár szó egészen a XVIII. századig haramiát, gonosztevőt jelentett, azonban a XIX. században kezdett megváltozni a jelentése és már nem kegyetlen útonállóként, semmirekellőkként gondolt rájuk, hanem, mint a nép szerencsétlenné vált fiaira.
Alsómocsoládon is volt egykoron egy híressé-hírhedté vált betyár, nevezetesen Rigac Jancsi. Az ő történetével fonódik össze a fa legendája.
Bár a betyárok sorába tartozott mégsem, mint gyilkost, gonosztevőt, hitvány gazembert tartott számon a köztudat, hanem mint a szegények egyik segítőjét, aki szembe mert szállni az elnyomó hatalommal. Az emberek felnéztek rá, segítették, ha módjukban állt.
Történt, hogy zsandárok üldözték Rigacot, akit aztán egy tízgyermekes család bújtatott el úgy, hogy meg sem találták. Hálája jeléül egy vég patyolatgyolcsot ajándékozott a családnak.
Egy másik történet szerint annyi pénzt adott egy embernek, hogy egy malmot tudott rajta venni.
Amikor megtudta, hogy egy szegény családapa pénz hiányában nem tud gyógyszert venni beteg gyermekének, lóra kapott, és a pécsi patikából hozta meg a gyógyszert.
Ám mikor az Almási-malom molnárjával találkozott - aki egy önző, fukar és szívtelen ember volt -, bosszúból a lovait engedély nélkül a molnár malmának garatjából etette. Ilyen, és ehhez hasonló tettekkel vívta ki elismertségét a nép körében, és ezek miatt vált törvényen kívülivé.
Helyi kezdeményezésre - hagyományőrzés és hagyományteremtés céljából - 2008 nyarán a fafaragó tábor alkotói, Tyukodi László és Koltai László fából készítették el Rigac Jancsi szobor alakját, amit a csertölgy közelében helyeztek el. Nem csak egy emlékmű, pihenőhely is egyben, ahol padok és asztalok várják a megpihenni vágyókat. Az Alsómocsoládiak Baráti Köre, mint helyi civil szervezet, azért ezt a helyszínt választotta, mert ennél a fánál a múlt századi betyár mellett sok fiatal és idős is megpihenhetett hazafelé menet. A fa pontosan annak a földútnak a szélén áll, amelyen Rigac és bandája rendszeresen elhaladtak és mivel a fa kicsivel több, mint 140 éves, tanúja lehetett Rigac tetteinek.
A Rigac pihenő találkozóhellyé, pihenővé, gyülekezőhellyé vált. Mindenki, aki Alsómocsoládra érkezik megszemlélheti, megcsodálhatja a helyiek összefogásának és együttműködésének eredményét. A település első „jelzőtáblája”, köszöntője az árvácskákból kialakított „Alsómocsolád” szó. Egyre többen látogatják, mind az idősebb, mind az ifjabb generációkból. Megpihennek ott a gyalogos kirándulók, biciklisek, motorosok és gyönyörködnek a csodálatos kilátásban, a Hegyhát dimbes-dombos vidékében.
A szépen rendbetett, igényes környezet és a fa azt közvetíti mindenki számára, hogy vigyázzunk és óvjuk természeti, környezeti, épített értékeinket. A falu lakosai számára fontos a Rigac pihenő, mert egyszerre testesíti meg a helyi legendákat, az összefogást, a szabadidő eltöltésének lehetőségét és a táj, a környezet megóvását.
2007-ben Varsányi Gyuláné Bükkösdi Márta kezdeményezte a Rigac fa védetté nyilvánítását, melyet az Önkormányzat jóváhagyott és támogatott.
Alsómocsolád, 2010. július 19.
