Mosonmagyaróvár észak-keleti részén réges-régen valamikor nagy kiterjedésű tölgyerdő volt.
Mosonmagyaróváron a Feketeerdő felé haladó út jobb oldalán 1890-ben épült a Háromtölgy kápolna.
Nevét a mellette található már akkor is termetes méretű három tölgyfáról kapta.
A kápolna legendája szerint még a XIX. században egy pásztor, ide a tölgyfák egyikére menekült a farkasok elől és megmenekülése fejében fából kifaragta a Szűzanya, Mária képét.
Így is lett és később pedig kápolnát is állítottak e helyen.
A kápolna felállítása után pedig a magyaróváriak évenkénti un.: "Háromtölgyi" búcsút is szerveztek hozzá. Áldozócsütörtök alkalmával templomi körmenetben mentek ide a családok és az egész napot itt töltötték el, ahová még vendéglősök és cukrászok is kivonultak. Ez a hagyomány 1950-es években szűnt meg.
A hagyomány, hogy ismét búcsújáró hely legyen, mindmáig nem éledt újjá, de a neve elfeledhetetlenül beivódott a helyiek tudatába. Azóta már csak osztály kiránduló és biciklitúrázók pihenőhelye, de a bekarcolások tanúsága szerint szerelmesek is gyakorta jártak erre.
A három fa közül a kápolna oldalához legközelebb eső teljesen kiszáradt, ágait lecsonkolták, ennek átmérője: 550 cm, magassága kb. 10 m magas. A másik fa a kápolna elejével szemközt van ennek kerülete: 480 cm magassága kb. 16 m.
A harmadik fa a másodiktól kb. 10 méterre van és ez a leghatalmasabb, törzse mintegy 620 cm, és két méter után "Y alakban" két ágat növesztett, kb. 18 méter magas lehet. Az utóbbi két fa jó állapotú és szép zöld lombjuk van, néhány száraz ággal.
A fákat a kuruc időkben talán Vak Bottyán is láthatta, hiszen az út túloldalán lévő Lóvári erdő nevének mondája hozzá fűződik.
A Háromtölgy ma már a város helyi védettségű természeti értéke.
