Juharlevelű platánfa Székesfehérvár Szent István téren

A fa/facsoport története

A városunk egyik büszkesége

A Szent István tér juharlevelű platánja városunk egyik büszkesége.
Molnár Tibor, Székesfehérvár egykori városi főmérnöke 1910-es évekbeli emlékei között említi a Megyeház tér már akkor is öregnek mondott platánját és öntöttvas köpenyes kútját. A platán és a griff-fejes közkút a 20. század első évtizedében többnyire együtt szerepel, és egymást datálják is. Kutat és kifejlett platánt látunk az 1910-es évek képeslapjain.
A fa lehetett a Karmeliták kertjének maradéka, de természetesen lehetett a 19. század elején történt térrendezés eredménye is.
Az átalakítás középpontjában az új Megyeháza megépítése állt. Johann Tegl székesfehérvári építőmester tervéhez a homlokzati megoldást 1807-ben Pollack Mihálytól rendelték meg. Építésének ideje 1809.
Ugyanebben az időben kezdődtek meg a városban a nagy kútépítések, Miután a kutat drága költségen építették, a város megpróbált szaktanácsot kérni az Építészeti Igazgatóságtól. Lehet, hogy ez az adat annak a kútnak a fúrására utal, amit 1811-ben ásattak, s környékét fákkal ültették be. Miután a kút és a platán története összekapcsolódik, talán feltételezhető, hogy ekkor telepítették a platánt is.
A Karmeliták, majd a szeminárium kertje a mai tér közepéig terjedt. 1809-ben ezt a megyés püspök a tér kiképzésére „az új megyeháza és a város díszére” adta át. Ez a folyamat a tér kialakításáról, rendezéséről szól, amibe belefér a kút fúrása és a fák telepítése.
A 20. század elején készült képeken a parkosítás módja különböző, a fa és a kút többnyire jól látszik. Ha Molnár Tibor jól emlékszik, a fa ekkor már meglehet akár száz éves is.
A Szent István év előkészítéseként sikerült a régi tervet, egy Szent István szobor állítását megvalósítani. Az államalapító szobrának felállításáról 1894-ben már szó esett. Csak az 1938-as ünnepre, Szent István király halála 900. évfordulójára valósult azonban meg a „nemzet ajándékaként” emelt szobor. Az államalapító szent király másfélszeres életnagyságú lovas-szobrát a 35 tagú szoborbizottság a Megyeháza előtti téren állíttatta fel, ám kemény feltételként írták elő: a szobor mögé eső platánfát nem szabad kivágni, csupán az emlékmű helyén és az előtte álló akácfák vághatók ki. Országos ünnepség, mégpedig az 1938. augusztus 18-án Székesfehérváron tartott kihelyezett országgyűlés alkalmával avatták fel a szobrot.
A szobor kincsünk, ismertetőjegyünk lett. Miért ne lehetne az a platán is?

Demeter Zsófia
történész

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
8000 Székesfehérvár Szent István tér 1 sz. épület előtti tér
Faj: 
Juharlevelű platánfa Platanus x acerifolia
Kora: 
kb 200
Magassága: 
23 m
Törzskerület: 
560 cm
Jelölő és támogatók adatai
Jelölő neve: 
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata