Az öreg tölgy

A fa/facsoport története

Az öreg csertölgy meséje

Még abban az időben történt, amikor magyar hazánk útjait janicsár csizmák taposták, a várfalakra lófarkas zászló és félhold volt kitűzve, a török szultán osztogatta a parancsokat és sanyargatta népünket.
Igen jól érezte magát itt a szultán, lenyűgözte a végtelen puszta, a kéklő hegyek, dús legelők, fenyvesek és megannyi szépség látványa.
- Nem ismerem új birodalmam eléggé! Mutassátok
meg nekem szépséges kincseit!- parancsolta szolgáinak.
Pompás kísérettel járta a hegy-völgyeket, majd elérkeztek a Cserehát lankáihoz, végigjárták a Szárazvölgyet, majd Gagyvendégi, azaz Eresztvény felé kanyarodott útjuk.
Itt megállunk megpihenni.- mondta. Szinte harapni lehetett a tiszta levegőt, szomját a forrás hűsítő vizéből oltotta, hallgatta a csörgedező patak vidám hangját. Elindult egy kis ösvényen sétálni, míg nem csengő-bongó éneklésre lett figyelmes:

De kimentem én az erdőbe csuhaj,
baltát vettem a kezembe csuhaj,
belevágtam egy nagy cserefába,
bort ittam én annak árnyékába’.

Cserefának nagy a füstje csuhaj,
gyógyítsa meg a szívedet csuhaj,
gyógyítsa meg a szívedet s mást is,
szerettelek szeressen már más is.

A disznókat makkoltatta egy falubéli leány, mert az ilyen csermakkon nevelkedett jószág igen kapós volt a vásárban.
- Még lehet, hogy karmazsin csizmácskát is kaphatok rajta. -gondolkozott, s közben gombát gyűjtött kosarába. Ő énekelt csalogány módjára. A szultán amint megpillantotta aranyszínű haját, kökény szemét, rózsás orcáját, azon nyomban elrabolta a szívét. Odasietett hozzá.
- Ki vagy te szépséges leány?
A leány nagyon megijedt, mert ilyen díszes kompániát még soha nem látott.
- Ágnes vagyok Eresztvényből, nem csináltam semmi rosszat, csak őrzöm a disznókat.
- Ilyen gyönyörűséges teremtés keze nem munkára termett, gyere velem, elviszlek a palotámba, aranyba, gyémántba öltöztetlek.
- Nem tehetem fenséges császár –hajolt meg mélyen Ágnes –
a családomnak segítenem kell. S azzal elsietett. Másnap a császár újra visszatért az erdőbe, s szerencséjére ott találta a leányt.
- Jöjj velem gyönyörű galambom!- kérlelte.
Így ment napról-napra, hétről-hétre, míg Ágnes édesanyjának a fülébe nem jutott a hír.
- Drága lányom, tudod te vagy egyetlen kincsem, de most
én mondom, ne gondolj vélem, menj el a szultán palotájába, jó sorod lesz meglásd, pompában élhetsz, selyemben, aranyban járhatsz!
- Jaj, édesszülém mennék én, hogyne mennék, de az én szívem Jancsiért dobog mindörökre- s ezzel kifutott az ajtón.
A császár másnap hiába kereste a szokott helyen, csak várta, várta, de nem jött az aranyhajú leány. Heteken keresztül járt ki az erdőbe, s mikor már reménytelennek érezte a helyzetet, meg akarta valamivel jelölni a helyet, ahol megpillantotta a szépséges leányt. Felvett egy csermakkot a földről, egy karó mellé leszúrta a földbe, s valahányszor visszatért könnyeivel áztatta, így egyhamar sudár fává növekedett. Majd végső lkeseredésében felégette az erdőt, de ez az egy fa túlélte a tűzvészt.
Azóta is itt áll Gagyvendégiben a csertölgy, s hirdeti a csereháti lányok legendás szépségét.
A nyár legfényesebb éjszakáján, ha hét csereháti leány cserfaleveles rokolyában átöleli a törzsét, akkor hallani a 400 éves lombok között Ágnes énekét.
Ha nem hiszed, járj utána, s hallgasd meg te is.

(írta: Varga Rita)

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Gagyvendégi, Bátori út 9. (Vendéghy-kúria parkja)
Faj: 
kocsányos tölgy
Kora: 
400 év
Magassága: 
25 méter
Törzskerület: 
6 méter 5 centiméter