NÉMA TANU - Hárs a település újratelepítőjétől
A Hárs Kerekegyháza közel 160 évvel ezelőtti újratelepítője, Balatoni Farkas János egykori birtoka, volt villája kertjében áll.
„Mikor még ezen a helyen, hol szép rendes házak sora áll, szabadon szántotta a homokbuckák barázdáit a vihar, mikor széles e tájon alig volt ide-oda barangolás és amikor még nem templomi zsolozsmák bájos hangja szállt az Úrhoz, hanem futó betyárok káromlásainak zaját vitte tova a szellő, egy árokszállási fiatal férfi agyában fogamzott meg a gondolat, hogy ezen az Istentől elhagyott, emberektől jóformán semmibe se vett pusztaságon községet kell alkotni, községet, melynek népi művelés alá fogja az elhagyott földet, a megvetett homokot s amely község majdan egyik erős fészkét lesz hivatva kiépíteni a magyar faji erő növelésének és életrevalóságának” ( Kada Elek Kecskemét polgármesterének szavai Kerekegyháza település alapításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen)
Balatoni Farkas János alapító tulajdonában az 1903-as gazdacímtár Kerekegyházán 1195 hold birtokot említ, melyből 406 szántó, 70 rét, 112 legelő, 598 erdő, 3 szőlő, 2 nádas, 4 pedig használhatatlan volt. Balatoni Farkas János erdészetében uralkodó fafajta az akác, van ezen kívül kevés nyár, fenyő és tölgy.
Tekintettel arra, hogy a térségben, az Alföldön nem őshonos faj a hárs, nem ez a jellemző természetes környezete, előfordulása, a jelen kor emberének is kitűnő példát állít a homokon nőtt és megerősödött, még ma is élő fa.
Ez annál is inkább említésre méltó, kiemelendő, mert közvetlen környezetében viszonylag forgalmas aszfalttal burkolt közút és árok van, s az államosítás után a kastély területén gépjármű gyártás kezdődött s ma is vállalkozások működnek környezetében.
A Hárs mindezen veszélyforrások, kedvezőtlen körülmények ellenére majd 200 éves, él, pompázik. Ma is szimbolizálja ezzel is az újjászülető életet, az élni akarást, kitartást, a szinte terméketlen homokon élők jövőbe vetett hitét – ahogy anno balatoni Farkas János, Kerekegyháza újjáalapítója is hitte és tette.
Az önkormányzat, a jelenlegi tulajdonosok és más támogatók összefogásával, 2010 évben helyi védett értékké nyilvánította a Hársfát, és külön kezelési tervet készíttetett. A Hársfa körüli addig zárt kerítés helyébe a fa láthatóságát biztosító kerítés került. Ezzel is biztosítva a láthatóságot s egyben a feltételeket a Hársfa megóvására, mely azóta is a település egyik látnivalója. 2015-ben a mellett lévő utca is a fáról lett Hársfa utcaként elnevezve.
