A Lédig-kúria kertjének ékességei a japánakác famatuzsálemek.
„A hazai parkok és utcák jellegzetes lombhullató díszfája a korábban Sophora japonica néven ismeretes közönséges japánakác, mely nevével ellentétben nem Japánból, hanem Kínából, illetve Koreából származik. Noha az alapfaj akár a 20-25 méteres magasságot is elérheti, magas törzsre oltott, csüngő ágrendszerű változata, a „Pendulum” törpe növekedésénél fogva előkertek díszéül is szolgálhat.
A csüngő japánakác egy igazán karakteres díszfa, melynek bókoló ágait elborítják a hosszú, páratlanul összetett levelek, zöld falat képezve a kert egy kiemelt pontján. Idősebb kortól a közönséges japánakác a nyár közepén bugavirágzatokba tömörülve hozza apró, fehér vagy krémszínű virágait, ugyanakkor csüngő változata többnyire nem vagy csak elszórtan hoz egy-egy virágot, s így az alapfajt jellemző hüvelyes termések sem jelennek meg rajta. Magassága attól függ, hogy mekkora törzsre oltják, de végső mérete általában 4-7 méter között van.
A létavértesi szeretetház parkjában álló fa matuzsálemek
2001 óta védettek. A legenda szerint ezeket a XVIII. századi tulajdonosok már méretes fákként hozták. A szállításkor földvályút készítettek, melyet vízzel teleengedtek, majd az Aradi utcáról 1713-ban ökrök segítségével húzatták a mostani helyükre. a Lédig-kúria műemléki épülete és az új építésű, de stílusában illeszkedő apartmansor, illetve a szintén itt található Rozsnyai Gyűjtemény által közrefogott zöld terület, park ékessége a japánakác. A Vértesi Református Egyházközség Idősek Szeretetházának 78 lakója, közel ugyanennyi dolgozója, és a Rozsnyai Gyűjtemény kb. évi 15 ezer látogatójának nyújt kellemes környezetet ez a nagy múltra visszatekintő növény.
Egyediek a településrészen, életkoruknál fogva is egyedi értéket képviselnek , Természeti környezet kategóriában a Települési Értéktár részei.
