2016

Az Év Fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát kerestük, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri választotta ki a döntősöket. Ezek vesznek részt a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot kapó fa nyeri az Év Fája címet. A döntősök közt emellett már ott rejtőzik a Hős Fa cím nyertese is és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa, de arra, hogy mely fák kapják ezeket, csak a közönségszavazás után derül fény.

Alább a döntőbe jutott fák történeteit olvashatják, az oldal alján kattintva pedig az összes a versenybe nevezett fát megtekinthetik.

1. Arany János kőrisfa

Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)
A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül, hiszen több ezer év óta őshonos itt ez a fafajta. Kulturális értékeink között szintén kitüntetett helyet foglal el nemzeti költőóriásunk, Arany János, aki 9 évig élt városunkban, itt írta gyönyörű balladáit és sok más nagyszerű művét. Természetes, hogy különös becsben áll a városlakók előtt a róla elnevezett magyar kőris.
A fa élőhelye ideális, hiszen vízben gazdag területen, kulturkörnyezetben emeli sudár fejét az ég felé. Háttérben az Arany János Múzeum és az előtte álló Nagy tanári kar szoborcsoport (Varga Imre alkotása) megfelelő miliőt biztosít számára. Ezt erősíti még a közeli, Toldi Miklósról elnevezett középiskola, melynek diákjai és a múzeumba látogató vendégek gyakran megcsodálják a kőrisligetet és benne a számunkra oly kedves fát.
2000 tavaszán kapták nevüket azok a jelfák, amelyek szépségükkel őrzik azon jeles személyiségeknek az emlékét, akik fizikailag már nem, de alkotásaik, szellemiségük révén közöttünk vannak. A legkiemelkedőbb Arany János, a tanár és költőóriás, a város büszkesége.
Azért szeretnénk pályázatunkkal erősíteni a fa népszerűsítését, mert 2017-ben Arany János születésének bicentenáriumát ünnepli az egész ország, sőt, a nagyvilágban élő magyarok és nem magyarok, Arany János költészetének csodálói. A természet barátai örömmel csatlakoznak az ünnephez. Kedves kötelességünknek érezzük mindazon értékek további őrzését, amelyet mi is elődeinktől kaptunk. Ugyanakkor gyarapítani is szeretnénk azzal, hogy az Arany János nevét viselő fa közelében tanártársai is kapnak majd egy-egy kőrist.
Azért is fontos ennek a fának a megismertetése, óvása, mert a kőrisfa a magyarság számára különösen értékes. A történelem során sokszor kisegítette az embereket. Ismerték a hazát kereső elődeink, akiknek íj készítéséhez szolgált alapanyagul a kőris fiatal, rugalmas és hajlítható ága. A II. világháborúban légcsavarokat készítettek a fa törzséből a repülőgépekhez. Ma a jó borosgazda borát reklámozza kőrisfa hordóban.
Nagykőrös tele van történelmi értékekkel, amit szeretnénk továbbadni nemcsak szűkebb pátriánkban, hanem egész Magyarországon és határainkon túl is.
Ez a jelfa városunk dísze. Az a különlegessége, hogy ágai lefelé hajlanak, mintha őriznének egy régi-régi történetet valakiről. A Kertészeti Magazin című folyóirat egyszer azt írta erről, hogy az egész park legméltóbb fája. Bár nem a legöregebb fa a városban, de gyönyörű, és számunkra a múlt és jelen hírnöke, Arany János emlékének méltó hordozója.

Fa elhelyezkedése: 2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19. Múzeumkert (a város belterülete)
Faj: Fraxinus angustifolia subsp. pannonica
Kora: 110-120 év
Magassága: 30-35 m
Törzskerület: 210-220 cm
Jelölő: Arany-Híd Baráti Kör Madár- és Természetbarát Köre

Arany János kőrisfaArany János kőrisfaArany János kőrisfa

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 731 (6. hely)

2. Balaton idős hársa - a Szerelmesek fája

Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában.
A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as években építtettek. A hozzá tartozó terület parkosítása az építkezést befejező években valósult meg. Ekkor ültették ezt a hársfát is. A park azóta a falu fő közösségi tereként szolgál, ez ad otthont a rendezvényeknek, és a hétköznapi találkozóknak is.
A hárs a park egy szélső részén áll a domboldalban. Alatta a forrás bejáratott találkozási pont a fiataloknak, maga a fa,pedig romantikus teret biztosít, árnyékával hűvöset a forróbb napokon...
Így adott volt a hely, hogy hová gyűjtse a közösség a szerelmes lakatokat. Az erre szolgáló rácsot 2015. augusztusában helyezték ide.
A község lakói rendkívül büszkék rá,hogy a falu múltjából megőrződött ez a matuzsálem, és szinte minden tud mesélni egy történetet, aminek a fa tanúja volt...

Fa elhelyezkedése: Balaton, Heves megye, Köztársaság tér 5.
Faj: Nagylevelű hárs - Tilia platyphyllos
Kora: 140 év
Magassága: 18 m
Törzskerület: 340 cm
Jelölő: Kerek Réti Egyesület

Balaton idős hársa - a Szerelmesek fájaBalaton idős hársa - a Szerelmesek fájaBalaton idős hársa - a Szerelmesek fája

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 192 (12. hely)

3. Gerlai galagonyafa

A gerlai Wenckheim- kastély parkjának területén található őshonos fa. A park eredeti mérete 6,6ha volt még a grófi időkben, ez mára 2ha-ra zsugorodott. 1989-ben a területet védetté nyilvánították, mivel rengeteg idős, értékes fa él itt. Sajnos azonban hosszú évek óta senki nem foglalkozott a park gondozásával, rendben tartásával, ami így teljesen elvadult, sok helyen szemétlerakóvá vált. Tavaly szeptemberében megalakult az önkéntesekből álló Gerlai Wenckheim Társaság, akik néhány hónap alatt megtisztították, kitakarították a parkot és így újra láthatóvá váltak az elfeledett kincsek.
Egyik ilyen kincs, sokak kedvence, a focipálya szélén álló nagyon dekoratív "fácska". Sok torna órán nyújtott árnyékot a megfáradt diákoknak, akik szívesen csemegézték termését is.
A korát viszonylag pontosan lehet tudni (vélni). Egy régi leírás szerint 1930. körül ültették, amikor a gerlai kastély parkja komoly átalakításon esett át. Lombátmérője kb 11,5-12m.
Nagyon ritka botanikai érték a ilyen idős, ilyen nagyságú galagonya, ezért is gondoltam, hogy nevezem ebbe a versenybe. Nekem személy szerint az egyik kedvencem a park "öregei" közül.

Fa elhelyezkedése: 5623. Békéscsaba (Gerla), gerlai Wenckheim- kastélypark, Wenckheim Károly tér 2.
Faj: galagonya (Crataegus)
Kora: 86év
Magassága: 8m
Törzskerület: 70-80cm
Jelölő: Jakab Zsuzsanna

Gerlai galagonyafaGerlai galagonyafa
Eddigi szavazatok száma: 474 (8. hely)

4. Hajdúszoboszlói millenniumi tölgy

A Szoboszló és Vidéke korabeli újság 1896. május 10-én megjelent lapszáma az alábbiakról tudósít: "Magyarország ezeréves fennállásának emlékét városunk közönsége is megörökítette fák ültetése által is. Hétfőn délután 4 órakor a Pusztafaluban nagy közönség gyűlt össze, hogy az u.n. milleniumi fák ültetésén részt vegyen. Megjelent a városi hatóság is, ezenkívül az összes iskolák növendékei zászlók alatt. Az emlékfák elültetésének megkezdése előtt Kovács Gyula polgármester tartott rövid beszédet, mely után 8 drb emlékfát elültettek. Az emlékfák tölgy-csemeték, egy Bocskay, a többi 7 pedig a hét magyar vezérnek a neveit viselendik. Innen a róm.cath. templom udvarára vonult a közönség, ahol szintén emlékfákat ültettek. Kalocsay Gusztáv plébános gyönyörű beszéddel vezette be itt az ünnepélyt, az elsőnek elültetett fát Szent László nevére keresztelte. Közbe az iskolás gyermekek énekeltek hazafias dalokat. Különben a hét folyamán az egész Pusztafalut befásították, s így egy régi ohajtásunk csakugyan teljesült."
Az 1896. május 4-én elültetett 8 emlékfából az idők zivatara csak egyetlen kocsányos tölgyfát kímélt meg, mely ma is méltóságteljesen áll a város főterén. Körülötte a város múltjának emlékei, a városháza klasszicista épülete, a templomerőd felújított maradványai, a református templom, az egykori polgári iskola, illetve több emlékmű (Harsányi Bálint 1848-as szobra, Gönczy Pál mellszobra, 1956-os kopjafa, Bocskai István lovasszobra) és emléktábla (pl. Hajdúk letelepítésére emlékező).
A fát éppen 120 éve ültetették, azonban a korabeli erdészeti szaklap szerint legalább 5-8 évvel idősebb lehet, hiszen előtte iskolázták ezen fákat. Mindezek figyelembe vételével Hajdúszoboszló városa legöregebb fájáról lehet szó. A fa egészséges, ember által épített környezet nem veszélyezteti fennmaradását. Egy szinte teljesen felújított környezetben ad árnyékot embernek és életteret az ott élő madaraknak.
A tavalyi évben egy városi civil szervezet kezdeményezte a faegyed jogszabály szerinti védetté nyilvánítását, mely a mai napig még nem történt meg. Megítélésünk, hogy az év fája versenyre történő benevezés ezen folyamat eredményre jutását elősegítheti, illetve mind a versennyel, mind a védetté nyilvánítással felkelthetjük a Hajdúszoboszlóra látogató nagyszámú külföldi turista figyelmét természeti értékünkre, valamint történelmünk ezen kiemelkedő időpontjaira (896, 1896).

Fa elhelyezkedése: Hajdúszoboszló, Hősök tere, református templom mellett, 47.443378,21.388693
Faj: kocsányos tölgy
Kora: 120 éve ültetett
Magassága: 20 m
Törzskerület: 345 cm
Jelölő: dr. Sléder Tamás és Szilágyiné Pál Gyöngyi

Hajdúszoboszlói millenniumi tölgyHajdúszoboszlói millenniumi tölgyHajdúszoboszlói millenniumi tölgy

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 1135 (4. hely)

5. A Jászai Mari tér legszebb platánja

A kb. 80 éves, 250 cm törzskerülettel bíró fa a Jászai Mari tér legnagyobb és legszebb platánja. Karbantartott, jó állapotú, 25 méter magas, gyönyörű lombkoronájával nagy árnyékot adó fa.

Története
A Jászai Mari tér legszebb platánja évtizedek óta nyújt széles lombozatával árnyékot a téren megpihenni vágyók számára. A fa otthona 1903-ban került parkosításra, és 1950-ig a Rudolf tér nevet viselte. A park rekonstrukciója a kilencvenes években történt, és elnyerte „Budapest első számú díszkertje” címét. A parkban ekkor már automata öntözőrendszert használtak, amely sokban hozzájárult az üdébb levegőhöz, és így a növények gyorsabb fejlődéséhez. A téren álló óriás platánfa is ennek köszönhetően növesztette égbenyúló ágait. Nevezhetnénk a tér egyik büszkeségének is, aki sokat mesélhetne a környék múltjáról, sorsáról és az emberekről. A magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, Radnóti Miklós és felesége Fifi néni is gyakran megpihenhettek a tér fáinak árnyékában. Pozsonyi úti lakásuk ablakából, 1936-tól figyelhették a platánfa sorsát. Talán pont a ma már öreg platán árnyékában is sétáltatták kutyájukat, és „piknikeltek”, ahogyan ők nevezték egyik kedvenc kikapcsolódásukat.

Fa elhelyezkedése: Budapest, Jászai Mari tér
Faj: Platán
Kora: 80
Magassága: 25
Törzskerület: 250
Jelölő: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

A Jászai Mari tér legszebb platánja
Eddigi szavazatok száma: 1027 (5. hely)

6. A kunbaracsi tölgy

A kunbaracsi tölgy

A tölgy szinte minden ősi és modern európai kultúrában jelentős szerepet kapott, mint az Istenek fája. Különösen az ógörögök, az etruszkok, germánok, a kelták és a skandináv népek kedvelték, de hódoltak ennek a kultusznak a poroszok is.
Ebből az időből származik a virágok és füvek nyelve, amit ma már lehetséges, hogy megmosolygunk, mint nagyanyáink bájos hóbortját, ám ez egy nemzetközi nyelv volt, amit az írásbeliség előtt fejlesztettek ki. Gondoljunk csak a különböző ötvös munkákon és fafaragásokon látható tölgy motívumokra. Ezeknek jelentése volt, ami messze több volt díszítésnél.
Amit ma már nem értünk, érdemes újra megtanulni, mert a beszélt nyelvtől függetlenül ezt a virágnyelvet, az egész világ megértette, és megérti ma is, számos társadalom. Ma már kevesen emlékszünk, volt egy próbálkozás egy nemzetközi mű- nyelv létrehozására, a XX. században, ez volt az eszperantó. Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de a „virág- nyelv” ennél sokkal autentikusabb, ezért is lehet nemzetközi, A máig is fennmaradt jelentéseket épp ezért fontos ápolni. Az összes, máig fenn maradt jelentés „szótározása”, felsorolása egy másik, nagyon szép, új verseny feladata lehetne egy Gaia ünnepre.
Községünk szerencsés, hogy egy különösen csodálatos példány vigyázza a határt, egy
KOCSÁNYOS TÖLGY!.
A TÖLGY:
A tölgy jelent: vendégszeretet: ( a fa legendája szerint befogadta éji szállásra Csokonai Vitéz Mihályt)
Jelent: állhatatosságot, függetlenséget. A mi tölgyünk túlélt sok történelmi viszontagságot, esztelen pusztítást, jelenleg is dacol a klímaváltozással.
A skandinávoknál a tölgy az élet és halhatatlanság szimbóluma. Lombjában élnek az Istenek, ezért a fa, kapu az ég és föld között. Egy tölgy alatt varázsolt Merlin is. Föníciában az áldozatokat a szent tölgyek alá hordták.
A mi baracsi öreg kocsányos tölgyünknek is rendelkeznie kell valami bűbájos erővel, amivel eddig megvédte magát és környezetét!
A kocsányos tölgy igen magas életkort érhet el. Egy-egy szép öreg fa múltunk és jelenünk tanúja, ami valaha lehetett dicső és akár fájdalmas is. Ma, általa bízhatunk az elkövetkezendő jövőben, és hogy ez szép legyen, elsősorban generációnk összefogásán múlik
A tölgyféle sok évig él a lábán, de a „halála” után is rendkívül időtálló, ezért készítették tölgyből az ajtókat és kapukat, hogy időtlen időkig megvédje a ház lakóit a rossztól.
Fa terápia: A fák a Föld jótékony sugárzását felerősítik. Minden fa másként hat! A tölgy felerősíti a pozitív tulajdonságokat. Segíti a szervezet tisztulását, beindítja a méregtelenítési folyamatot. Talán ezért érzi minden látogató olyan jól magát a környezetében, egy-egy kirándulás alatt és után. Óvodásaink és kisiskolásaink tavaszi, őszi programjába rendszeresen beiktatjuk a tölgy látogatását. Senki más nem nevelheti olyan hatásosan a kicsiket a természet és az egymás iránti tiszteletre, mint az a felülmúlhatatlan és feledhetetlen érzés, hogy kéz-a kézben, csak egymásba fogódzkodva tudják átérni a fa derekát. Az idelátogatókkal büszkén zarándokolunk el a fához, és Ők, amíg a legendát hallgatják, az égig nyújtózó ágakat csodálják, átlépnek egy szebb és nyugodtabb világba. Legutóbb a tanyaösszeírásra érkezettek köszönték meg, a mesébe illő kirándulást, amivel megleptük Őket.
Mi, itt Kunbaracs községben azt szeretnénk, hogy a mi kocsányos tölgyünk úgy álljon őrt, olyan soká és háborítatlanul, békében és egészségben, mint a tölgyfává változott Philemon, Zeusz temploma mellett.
Őszinte, a jövőbe vetett reményünk, hogy kis falunk történelmi és kulturális hagyományainak élő tanúját erősíteni, védeni tudjuk. Mindazt, amit mi emberek jótéteményként kapunk Tőle, alapvető törekvésünk, hogy viszonozni tudjuk, segíteni Őt abban, hogy még sokáig legyen szemtanúja, őre kis közösségünk életének.

Fa elhelyezkedése: Kunbaracs, Natura 2000 hálózat, Gyertyános-Tölgyes, Koordináták:46980067-19362657
Faj: Kocsányos tölgy
Kora: 220
Magassága: 20
Törzskerület: 467
Jelölő: Lőrincz Edit jegyző

A kunbaracsi tölgyA kunbaracsi tölgyA kunbaracsi tölgy

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 196 (11. hely)

7. A mi kedvencünk a kéttörzsű korai juharfa

Mindig is nagy csodálója voltam és vagyok a születésnek akár emberről, állatról, akár növényről legyen is szó.
Ez a KORAI JUHARFA is egy apró magocskából nőtt gyönyörűséges fává.
Érdekessége, hogy két törzse van. A törzsek lombja teljesen összeér, ezért aki messzebbről nézi, azt gondolhatja, hogy egy fát lát, ami tulajdonképpen igaz is, hiszen a hozzáértők szerint gyökere csak egy van.
Születése a múlt század első éveire datálódik az akkori földműves gazdák leszármazottainak beszámolója szerint.
Ugyanis kedvencünk az akkori búzamezők szélén állt és a forró nyarakon Ő nyújtott árnyékot a fáradt aratóknak, marokszedő lányoknak, asszonyoknak, akik délidőben szívesen fogyasztották el alatta ebédjüket és hűsöltek a nap legmelegebb órájában alatta.
A katolikus hívek egy fából készült keresztet helyeztek el alatta. Itt imádkoztak jó termésért, az aratás kezdetekor és annak ideje alatt itt imádkoztak jó időért, vagy éppen a lelkük üdvéért a hívő emberek.

Szeptemberben, amikor elérkezett a máriabesnyői zarándoklat ideje, akkor a katolikus híveket a templomtól a falun keresztül eddig a fáig kísérte a processzió, itt váltak el, innen indultak tovább, hogy részt vegyenek a Kisboldogasszony nagybúcsún (Szűz Mária születésének ünnepe). Ez az esemény mindig nagyon ünnepélyes keretek között zajlott.
A zarándokok gyalog, lovas kocsin, szekéren, a búzamezőkön átvezető földúton haladtak Máriabesnyőre.
Másnap késő délután tértek haza megtisztult lélekkel és egy-egy búcsúfiával, mert azt mi akkori gyerekek nagyon vártuk. Ennél a fánál várta Őket a processzió, innen vonult a menet a falun át, amikor is zenei kíséret mellett egyházi énekeket énekelve érték el a templomot.
A katolikus hívek 1959. évben közös összefogással a fakereszt helyébe kő keresztet csináltattak, jelenleg is ez áll ott kerítéssel körülvéve.

Az 1970. évek elején a szántóföldet felparcellázták és lakótelkeknek adták el, de ahol a fa áll, ott, mint a legideálisabb környezetben játszóteret létesítettek.
Tekintve, hogy a fa lombja majdnem az egész teret befedi, igen kellemes volt alatta játszani, labdázni, fogócskázni, hintázni, csecsemőt levegőztetni.
Miután az aprócska gyermekek felnőtté váltak, valamint a játszótér már nem felelt meg a rendeletekben előírtaknak megszüntették.
Napjainkban egy gondozott telek méltóságteljes egyedüli lakója lett, de nincs egyedül mert az arra járók többsége, ha csak egy percre is, de megáll előtte, megcsodálja és talán egy-egy emlék is eszébe jut.
Ha arra járok én is mindig megállok és megcsodálom, a szépségével egyszerűen nem tudok betelni.
Ennek a fának mindig szerepe volt és remélem lesz is közösségünk életében.
A mai rohanó világban ritkaságszámba megy, de ennek a fának köszönhetően most összekovácsolódott egy jó néhány emberből álló közösség, akik pártoló tagjaivá váltak annak, hogy a kedvenc fánkat benevezzük az Év Fája versenyre.
Köszönjük Neki.

Fa elhelyezkedése: 2235. Mende, Árpád vezér út 1.
Faj: Korai juhar
Kora: 100 év
Magassága: 18-20 m
Törzskerület: 3 méter, illetve 2,10 méter
Jelölő: Inglis Mária

A mi kedvencünk a kéttörzsű korai juharfaA mi kedvencünk a kéttörzsű korai juharfaA mi kedvencünk a kéttörzsű korai juharfa
Eddigi szavazatok száma: 1976 (2. hely)

8. Ragályi Öreg tölgy

Észak-Magyarország legidősebb tölgy fája Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Csörgős-patak völgyében fekvő Ragály község területén áll. Az Öreg tölgy a településtől 1,5 kilométerre, délkeletre az Aranyos tető nyárral, fenyővel telepített oldalán található.
A falu lakossága által leggyakrabban csak "Nagyfaként" emlegetett tölgy impozáns méreteivel és korával tiszteletet parancsol és lenyűgözi a hozzá látogatókat. Az Öreg tölgy nem tisztáson, hanem egy hozzá képest fiatal, 100 éves erdőben áll. Az évszázadok során lassan növekedett és mára mint egy jó atya ágaival átöleti unokáit, azok pedig a viharoktól védik őt.
Álljunk meg egy pillanatra és tekintsük át az elmúlt évszázadok történéseit, hány történelmi zivatart élt át ez a fa. Az igazi famatuzsálemnek számító 400 éves tölgyet valószínűleg a települést akkor birtokoló kiscsoltói Ragályi család ültetette az 1600-as évek elején. A legenda szerint a török megszállást átvészelő fákhoz kötötte ki a lovát és itt pihente ki utazása fáradalmait a Felvidékre tartó Rákóczi. Azonban az időjárás viszontagságait, a forradalmakat és az I. világháborút átélő fa sora megpecsételődni látszott a XX. század elején. Egy a településen közismert történet szerint a korábban Nagy erdőnek nevezett terület báró Ragályi Balassa Ferenc tulajdonában állt, aki 1922-ben elhatározta, hogy tarra vágatja az erdőt. A favágóknak azonban nem volt akkora fűrészük, amivel ki tudták volna vágni, ezért később robbantással próbálták kidönteni, szerencsére sikertelenül. A II. világháborút és az azt követő ínséges időszakot átvészelő fa ma nagy tiszteletnek örvend a falu lakossága körében. Nem telhet el úgy közösségi rendezvény, hogy ne látogatnák meg gyalogtúra vagy lovas kocsizás keretében. Az óvodások és általános iskolások a Madarak és Fák Napja alkalmából tesznek rendszeres kirándulást a "Nagyfához". 2011 nevezetes évnek tekinthető az Öreg tölgy életében, mivel ebben az évben ide látogatott a kivágást elrendelő Ragályi család leszármazottja a Balázs Béla díjas operatőr Ragályi Elemér, hogy tiszteletét tegye a fa előtt.
Napjainkban egy kis csapat, a Gömöri Környezet és Tájfejlesztő Egyesület munkálkodik azon, hogy még sokan, sokáig gyönyörködhessenek az óriásban. Tevékenységükkel igyekeznek minél szélesebb körben ismertté tenni és bemutatni Gömör kicsi falujának nagy büszkeségét, megőrizni azt unokáink, dédunokáink számára.

Fa elhelyezkedése: Ragály, GPS koordináták: 48°23'23", 20°32'20"
Faj: Kocsányos tölgy (Quercus robur)
Kora: 400 év
Magassága: 26 m
Törzskerület: 652 cm
Jelölő: Gömöri Környezet és Tájfejlesztő Egyesület

Ragályi Öreg tölgyRagályi Öreg tölgyRagályi Öreg tölgy

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 330 (10. hely)

9. A vándorló fák

Bogyiszlón sokaknak van egy története az Őstölgyesről. A számunkra legmegkapóbbat egy 80 éves néni mesélte, megosztva velünk gyerekkorának néhány emlékét.
"Kisgyerekként nagyanyám vitt ki először a legelőre, amit az erdő körbevett. Ahogy ott álltam a terebélyes lombú fák árnyékában, még apróbbnak éreztem magam, mint amekkora voltam. Nagyanyámtól tudakoltam, milyen fák ezek. Vicces kedvében lehetett, mert csak annyit felelt: vándorló fák. Talán rosszallás volt a tekintetemben, vagy csak hitetlenség, erre már nem emlékszem, de a mama magyarázkodni kezdett. - Tudod, gyermekem, ezek a fák olyan öreg tölgyek, amiket már én is ilyen hatalmasnak láttam, Nem tudni, mióta állnak itt és mi mindent láttak már. Öregapám szerint még az ő öregapja idejében voltak csemeték, az pedig nem mostanság volt. Mikor ők voltak gyerekek, a Duna még nem ezen az oldalon folyt, hanem a fákon túl, arra a falu felé. Mikor a Dunát új mederbe terelték, akkor a fák a folyó innenső oldalára kerültek, ahol most is vannak. Na, hát ezért vándorló fák. Mert mikor megszülettek, a Duna-Tisza közén álltak, de mostanra már a Dunántúlon vannak.
Még ha első hallásra furcsa is volt, amit mondott a nagyanyám, de hát tulajdonképpen igaza volt, ezek az öreg, nagy lombú tölgyek tényleg "vándorló fák". Akkor még nem sejtettem, hogy az a nap később még felrémlik előttem, hiszen sok érdekeset mesélt még a mama, ahogy a fák alatt a legelő birkákat néztük.
Néhány évvel később nagy változás történt az életünkben: nagy és tágas kulák házunkból kiraktak minket egy lyukas tetejű, romos házba, testvéreimmel és anyámmal. Néhány disznót hagytak csak, de minden mást elvettek tőlünk, és nem volt mivel etetni az állatokat sem. Kiadták, hogy őszre hány disznót kell leadnunk, és senkit nem érdekelt, hogy takarmány nélkül hogyan fogjuk felhizlalni őket. Anyám azt mondta, hogy a szülei azt mesélték, régen az őstölgyesbe jártak makkot gyűjteni, és azzal etették a disznókat. De vigyázni kellett, nem volt szabad túl sokat adni belőle nekik.
Így aztán hamarosan újra a hatalmas fák közt találtam magam, igaz most nem felfelé, hanem lefelé nézve, makkot keresve, hogy etetni tudjunk. Hálásan gondoltam a fákra, amikor étel kerülhetett az asztalra, és nem pusztult el egy malac sem. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer megmentenek minket.
Sok év telt el azóta. Ahogy éveim száma gyarapodott, úgy ritkultak meg a fák. Az emberek egyre nagyobb területen akartak legeltetni, egyre több jószág is lett, és nem kímélték az öreg fákat, nem becsülték sem a korukat, sem a méretüket. Nemrég jártam arra az unokámmal, és már a legelőt sem találtam, csak a körbeszántott néhány megmaradt fát. Vajon az én unokáim még meg tudják majd mutatni a gyerekeiknek, vagy azok gyerekeinek, milyen ős öreg fák vigyáztak az erre lakókra? Vagy ők is a gazdálkodás áldozatává válnak majd?"
A hallottak után kisétáltunk az Őstölgyesbe, figyelve a matuzsálemeket. A szellő is mintha csak simogatni járna be közéjük, tekintetünket magával ragadja a falevelek tánca. Kimondatlanul is bennünk motoszkált: bár itt élhetnénk köztük, hiszen ki tudja, meddig lehetne rá mód!
Végszóként dr. Kalotás Zsoltot idézném: " A táj ősi, romantikus hangulatát idézi a bogyiszlói fás legelő. A már pusztulóban lévő több száz éves kocsányos tölgyek még kijelölik az egykor életet hozó, de ma már kiszáradt fok partját. A legelőn még azokat a vadkörte fákat is megtaláljuk, amelyek mindig is hozzátartoztak ezekhez a jellegzetes ártéri élőhelyekhez. Sajnos a mintegy száz hektáros terület még nem kapott országos védelmet, bár táji és gazdálkodástörténeti értékei miatt nagyon fontos lenne a védelme és a nemzeti park területéhez csatolása."
"Kasztói őstölgyes már nevében hordozza, hogy ez a terület emberemlékezet óta része a tájnak és az itt élő embereknek. Nem csupán az egyik utolsó maradványa az egykori a Duna-menti tölgyes ligeteknek, hanem használatát és fenntartását tekintve fáslegelő." Varga Anna, ökológus-etnobiológus kutató, AGFORWARD.

Fa elhelyezkedése: 46°23'34.11" 18°51'50.88" Bogyiszló
Faj: kocsányos tölgy
Kora: 200
Magassága: 25-28m
Törzskerület: 3-5 m
Jelölő: Bogyiszló Jövője Alapítvány

A vándorló fákA vándorló fákA vándorló fák
Eddigi szavazatok száma: 2177 (1. hely)

10. A Városliget hős platánja

A Városliget hős platánja egyike a park első és legidősebb platánjainak. Emellett egyike azon ligeti fáknak, amelyek veszélyben lehetnek a Liget beépítési munkálatai miatt, ugyanis egy új sétány a helyére, vagy a közvetlen közelében épülne meg, jelenlegi zöldterület helyén.

A Városligetben tervezett beruházások több száz fa életét követelnék, legtöbbjükét értelmetlenül; építészeti, turisztikai és ingatlanfejlesztési szempontok előtérbe helyezése miatt.

Az Ipsos kapcsolódó felmérése szerint Budapest lakosságának 75%-a elutasítja a Városliget építkezéssel történő „megújítását”, a romos épületek lebontása által keletkező és meglévő zöldterületeket új épületek nélkül rehabilitálná, ezáltal tovább növelné a valódi fás-bokros zöldterületet.

Ennek ellenére a beruházás, mely a Városliget közpark funkciójának elvesztésével és több száz fa és más élőlény elpusztításával járna, valós társadalmi egyeztetés nélkül dübörög tovább; a lakosság, számos elismert szakember, civil szervezet és polgári kezdeményezés (több tízezer ember) pedig folytatja az ellenállást és a beruházás akadályozását, ilyen-olyan módon.

Ez a monumentális platán sokak kedvenc fája a Ligetben, mert egy igazi matuzsálem. Hatalmas, és környezete igazi erdő-szerű zöldterület, nem pedig egy hatalmas betonépület körül, földalatti kiállítótér tetején egy-két méter mély talajban túlélni próbáló tujakert.
Azt az életérzést és hangulatot testesíti meg, amely miatt a budapestiek valójában szeretik a Városligetet.

Az állítólagosan kihasználatlan és elavult, ezért „innovatív turisztikai infrastruktúrák és intelligens technológiák” kiépítése által, 300 ezer tonna beton felhasználásával „megújuló és tovább zöldülő” Városligetben egy átlagos hétköznap délutánon ennyi ember gyűlt össze egy előző napon meghirdetett, pár perces közös fotózásra azért, hogy együtt mutassuk meg: ilyennek szeretjük a Városligetet, és nem szeretnénk turisztikai attrakciót a helyére; főleg nem a képen látható, valamint egyéb sok száz fa és élőlény élete árán.

Köztudott, hogy számos egyéb és relevánsabb területen is megépülhetnének ezek a nagyszerű új múzeumépületek Budapesten, mint egy közpark helyén.
Megépülhetnének a belváros történelmi és utolsó valódi parkjának lerombolása, sok évre építkezési területté, majd turista attrakcióvá alakítása nélkül. A lakosság és a szakértők szava valahogy mégsem talál meghallgatásra az elmúlt 4 évben.

Ez a hatalmas platán szimbolizálja azt a Városligetet, amelyet a budapestiek szeretnek és szeretnének a jövőben is; valamint az erőt és elszántságot, amely a Városligetet közparkként megtartani szándékozókban töretlenül növekszik!

Fa elhelyezkedése: Városliget | https://goo.gl/maps/nba6K88Z5H62 | 47.510432, 19.085797
Faj: platanus hybrida
Kora: 200év
Magassága: 30m
Törzskerület: 5,7m
Jelölő: Spengler László

A Városliget hős platánja
Eddigi szavazatok száma: 1270 (3. hely)

11. Vörös tölgy az Árnyaskert Óvodában

A mi vörös tölgyünk körülbelül az 1700-as évektől foglalja el helyét és látta a Győrffy család gyermekeinek, tagjainak életét. A család tagjai közül egy, a helyi oktatás meghatározó támogatója volt. Ma a leszármazottak, akik lelkesen támogatják a környezetvédelmet, örömmel jönnek megnézni az épület és az udvar változásait. 1958 óta sokat mesélhetne nekünk régi óvodásaink életéről. 2015 óta Zöld Óvodaként óvjuk, szeretgetjük, gondozzuk őt. Jó megpihenni, megölelni, hűsölni és természetesen sokat-sokat játszani árnyas lombja alatt. Óvodánk nevét is neki köszönhetjük, óvodai logónkban szerepel képe. Legtöbb időt a nyári időszakban szeretünk eltölteni alatta. Szeretnénk, ha még sokáig a miénk lenne, de egy kicsit már ráférne egy kis "gyógyítás". Óvodai közösségünk és a település lakossága is büszke az udvarunkon található több százéves fákra, melyek közül ez a legszebb.

Fa elhelyezkedése: 3213 Atkár, Széchenyi út 1.
Faj: vörös tölgy
Kora: 335 év
Magassága: kb:30 m
Törzskerület: 3,35 m
Jelölő: Molnárné Csépány Edit óvodavezető és az óvoda dolgozói, szülői közössége, az Árnyaskerti gyermekek közössége

Vörös tölgy az Árnyaskert ÓvodábanVörös tölgy az Árnyaskert Óvodában
Eddigi szavazatok száma: 448 (9. hely)

12. A zalaszentgróti Batthyány kastély Három testőre

Zalaszentgrót városa a Zala nagy kanyarulatától mintegy 10 kilométerre-délre fekszik a folyó bal partján. A városba érkezők a folyót átszelő hídról a Batthyány kastély gyönyörű épületét csodálhatják meg, melyet 1787-ben gróf Batthyány Ádám építtetett az egykori szentgróti vár köveinek felhasználásával, a 19. század végén a Károlyi család birtokába került. A kastély és a körülötte lévő 4,3 hektáros, kétszáz éves park a város nevezetes büszkesége és helyszíne. A kastélypark 1974 óta védett terület.
Hatalmas platánfák uralják a parkot, emellett a lombhullató fajok közül megtalálható a hegyi juhar, a magas kőris, a mezei szil, a vadgesztenye, a japánakác, a japán liliomfa, a perzsafa, a diófa, a kocsányos tölgy, a mezei juhar, az ezüst juhar, a nyír, a gyertyán, és a mézgás éger. Örökzöldek közül a luc-, az ezüst-, az andalúziai fenyő, a tiszafa, az oregoni hamisciprus, a tuja és a lombhullató páfrányfenyő.
Közülük is kiemelkedik a kastély keleti oldala előtt álló ősplatános, ahogyan mi nevezzük a Három testőr: az „Arcos fa, a Matuzsálemi fa és a Félkarú óriás”. Mindhárom fa több mint 220 éves. Egyik közülük Pósfai György által összegyűjtött idős fák listáján is szerepel. Mint minden öreg fának, nekik is van történelmük, legendájuk. A hosszú életük alatt különböző korok emberei sétáltak és pihentek alattuk. Grófok és grófkisasszonyok, térségünk első országgyűlési képviselője Deák Ferenc, Zrínyi Miklós, Batthyány Ádám, a II. világháború idején "Angelo Rotta, érsek, pápai nuncius. A 60-as évek elején Szabó István , Sánta Ferenc, Berkesi András írók és dr. Bárczi Gusztáv Kossuth- díjas orvos-tudós gyönyörködhetett a fák nyári lombkoronáiban.
A fák lombozata szorosan összeölelkezik, törzsüket az idők folyamán sövénnyel választották el egymástól. Így a középső matuzsálemi fa körül alakult ki a legnagyobb tér. Az árnyas lombok városi rendezvényeknek, koncerteknek, esküvőknek adnak otthont. Minden évben a fák alatt elhelyezett Deák Ferenc-kopjafától indul a Deák-séta, a „Haza bölcsének” emlékére, tiszteletére. A park nyitott mindenki számára, az utóbbi időben egyre több a látogató turista, a városból és a környező falvakból érkező óvodás és iskolás csoport.
A kastély épületben működik intézményünk, ahol értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek nevelése, oktatása történik 1950 óta. Nevelő- oktató munkánk során a környezeti nevelés kiemelkedő helyet foglal el. A környezeti nevelés célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek. Mi gyógypedagógusok és az iskola minden dolgozója a kastély és parkjának lelkes gazdájaként nagy odafigyeléssel gondozzuk környezetünket, hogy az utánunk következő nemzedéknek megőrizzük ezt a gyönyörű természeti kincset. Különös gonddal ápoljuk a matuzsálemet. Megszabadítjuk a borostyán fogságából, a törzsén lévő növényi kinövésektől, folyamatosan tisztítjuk környezetét, elszáradt ágaitól megszabadítjuk. A tanulók nevelőik vezetésével munkaórákon és szabadidős tevékenységek során részt vesznek a kastélypark ápolásában, közben megismerik a park fáit, bokrait, növényeit, melyek mellé névtáblákat helyeztünk. Fontos szerepet töltenek be az értelmileg sérült gyermekek életében: összegyűlünk a fák körül, beszélgetünk alatta, körbejárjuk, megöleljük és igazán feltöltődünk tőle pozitív energiával.
Szakember részéről speciális ápolást és gondozást is kívánnának a mi Testőreink, ezért a nyertes pályázat esetén a támogatást erre fordítanánk.
Azt szeretnénk, hogy minél többen gyönyörködhessenek a mi Testőreinkben!

Fa elhelyezkedése: 8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1. GPS: 460, 56’,36”-170,04’,22”
Faj: juharlevelű platán
Kora: 220 év
Magassága: 28 m
Törzskerület: 690 cm
Jelölő: Mérkszné Kovács Krisztina

A zalaszentgróti Batthyány kastély Három testőre A zalaszentgróti Batthyány kastély Három testőre A zalaszentgróti Batthyány kastély Három testőre

További képek kattintás után…

Eddigi szavazatok száma: 710 (7. hely)