A hatalmas platán a város szívében található park egyik tisztásán áll, őrizve a múlt számos titkát. A terület ugyanis a 19. század elején a Rudics nemesi család birtokában állt, mely aztán gróf Teleki József tulajdonába került oly módon, hogy feleségül vette a megözvegyült Rudics bárónét, apaji Szász Juliannát. Homály fedi a történet sok-sok részletét: hogy mikor épült a kastély, melyik tulajdonos kezdte a parkosítást és a külhonos fák telepítését, melyből több hasonló korú is található a parkban, és mi történt a szerb megszállás alatt (1918-1921), amikoris 1914-ben a kastély porig égett. 1945-ig a platán otthonát jelentő birtokot a cselédek, helybéli parasztok és délvidéki családok közt felosztották. Egyetlen kép, egyetlen dokumentum sem maradt a fényűző nemesi életből...csupán találgatások, helyi legendák töredékeiből próbáljuk feltárni a múltat.
A platán vaskos ágaiból kígyófejek látszanak kirajzolódni. Ha ezek a kígyók mesélni tudnának!
De némák és még csak félelmet sem keltenek. Inkább egy mesevilágot idéznek, ami odavonzza a gyerekeket, akik a fa ágaira csimpaszkodnak, törzsét körbeülve rajzolnak, az eső elől a hatalmas lombkorona alá menekülnek.
A parkot átszelő sétányon közlekedők lépteit megakasztja a monumentális növény szépsége, megihleti az arra járó festőket, csókra csábítja a szerelmes andalgókat, ...éke a városnak, része életünknek.