Segesd

A fa/facsoport története

Segesd történelme több ezer évre nyúlik vissza, a település környékén már a réz- és bronzkorban is éltek emberek, majd később a rómaiak fontos állomása volt a vidék. A következő századokban a honfoglaló magyarok vették birtokukba Segesdet, amely az államalapítást követően sokáig a királynék birtokának számított. A települést először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. Később Segest, Següsd, majd Segesd alakban is előfordult. A középkorban a mai mjegye területén két megye volt: Somogy és Següsd, utóbbit II. Endre feleségének, Jolántának adta hozományul, s a település kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1395-ig a királynékat szolgálta.

Segesd folyamatosan fejlődött, 1215-ben például már jelentős templom állt itt. A történelmi viharok azonban többször elérték, s gyakran vetették vissza a fejlődésben. A tatárjárás után sokat időzött e helyen IV. Béla király, aki a hordák elmenetele után mesterembereket hivatott az országba. 1242-1256 között a királyi kulcsár itt rendezkedett be és a kancellária is itt működött. A király innen irányította az ország újjáépítését, így valójában a település abban az időben az ország fővárosa volt. Többen közülük itt telepedtek le, s Segesd megint felvirágzott: a XIV. században városi címet kapott, s városi tanács irányította. Ekkortájt jelentős ipari tevékenység folyt itt.

A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült katolikus templom és a kolostor, előbbit értékes oltárképek díszítik, amelynek a látogatók csodájára járnak. A történelem viharai nem kímélték az épületet: értékes könyvtárának és levéltárának nyoma veszett.

1944 őszétől a II. világháború elérte Segesdet is, a harcok idején itt húzódott a Margit vonal, a települést német katonák szállták meg és 1945 márciusáig itt is maradtak. A település készült a Húsvéti ünnepekre mikor a német parancsnokság kiadta a visszavonulási parancsot azzal a kiegészítéssel, hogy a településen található római katolikus templom tornyát le kell rombolni, nehogy a beérkező orosz csapatok figyelőállás tudjanak benne kialakítani. A robbantást március 29-re Nagycsütörtök este kilenc órára tűzték ki. Itt átadom a szót az egykori szemtanúnak Kovács Bánk ferences szerzetesnek:"Fél kilenc után kivánszorogtunk a futóárokba. Az udvarról még egyszer visszanéztem a holdvilágnál: mit látok itt néhány perc múlva? Kilenc órakor néma csend. Tíz, tizenkét perccel később iszonyatos robbanás rázta meg a dombot. A hold a gomolygó füsttől elsötétült. Lassan közelítettünk a szőlőből a kolostorudvar felé. Akkor még az sem tudatosult bennem: megtörtént a segesdi kegyhely második történelmi áldozata. A templom homlokfala eltűnt. A kórus, benne az aranyérmes pécsi Angster-orgonánk pozdorjává silányult. Megsemmisült a Lourdes-i barlang. A tisztuló holdfényben pedig úgy tűnt, a tátongó romok fölött egy föl nem robbant tetődarab mintha azt mormolná: nem tudtam megragadni a kórust és a következő boltívet."
A templom előtti téren állt egy fiatal platán fa. Valami hatalmas szerencse folytán a robbanás nem tett kért benne, bár a torony törmeléke az egész környéket beterítette. A rombolás után a fa magányosan tornyosult a romok fölé, magasságával jelentősen meghaladta a lerombolt torony maradványait. A segesdiek példás összefogással 5 év alatt újjáépítették a templomot, a torony még 8 méterrel magasabb is lett mint az eredeti volt. A fa az évtizedek során mintha csak példát vett volna régi/új szomszédjáról a torony után eredt a növekedésben, mára már jelentős méreteket öltött. Az évek során generációk sokaságát látta a szomszédos iskolába járni, hívek találtak menedéket árnyékos lombjai alatt, a segesdi búcsúba érkező zarándokok ezrei sétáltak el a TÚLÉLŐ mellett a prosecióra menet. Ahogy a templom és a falu felépült a háború után ez a fa is úgy terebélyesedett és lett sok idelátogatónak kedvelt fotótéma.
Kérem segítség, hogy az egész világ megismerhesse a segesdi TÚLÉLŐ PLATÁN történetét.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Segesd József Attila utca 2.
Faj: 
Platán
Kora: 
80
Magassága: 
25-30 m
Törzskerület: 
300 cm
Jelölő és támogatók adatai
Jelölő neve: 
Baranyai Zoltán