Egy különleges fa története a "Semmi közepén"...
Egy átlagos turista, ha ellátogat a Hács községhez tartozó Béndekpusztára, hogy felfedezze a környékbeli erdőket, akkor több igen különleges dologra lehet figyelmes. Az első szembetűnő dolog a béndeki kápolna, valamint a mellette lévő török kori templomrom. De ha még ez nem volna elég meghökkentő dolog az erdő közepén, akkor tovább bandukolva a sűrű aljnövényzetben egy óriás Ginkgo biloba fát pillanthatunk meg. Ez igen szokatlan látványt nyújthat a tapasztalt túrázóknak is; ugyanis ez a faj Európában vadon igen ritka és szokatlan. A faj az 1740-es években kerülhetett be Európába Kínából. Elsődlegesen kertek és arborétumok díszeként ismerhetjük. Manapság egyre elterjedtebb fafaj, ennek ellenére akkora példánnyal, mint a béndekpusztai, nagyon ritkán lehet hazánkban találkozni. Ennek a fának valahogy így kezdődhetett a története...
Valamikor az 1900-as évek elején ültethette a fát a béndekpusztai kúria tulajdonosa, harmadik Kacskovics Mihály. Az 1870-es évtől ugyanis itt kúria, és ahhoz tartozó uradalom állt. Ennek része volt egy park, s ezt ékesítette ez a ma már kiemelkedő méretű Ginkgo biloba fa. A kaput és a kúriát összekötő út mellett állt, így minden érkező vendég megcsodálhatta ezt a kuriózumot. A gyönyörű látvány mellett a családi élet számára is különleges helyszínt biztosított, például a gyerekek kedvelt játszóhelye volt. A fa a háború éveit mindenféle károsodás nélkül élte túl, ekkor még a család rendszeresen gondozta. A fa és a birtok az 1951-es kitelepítésig a Kacskovics család birtokában állt. Utána a birtokot és a fát is államosították... Itt kezdődött a fa kálváriája. Ebben az időben a hajdani park és a kúria a helyi téesz tulajdonába került. Környezetét egészen 1988-ig gondozták, mígnem Béndekpusztát elhagyta az utolsó lakója is. Ekkor elbontották az összes körülötte álló épületet, Béndek elnéptelenedett, a fa pedig feledésbe merült. A terület elvadulása pedig megkezdődött, és folyik napjainkban is.
Béndekpuszta kedvelt kirándulóhely különleges romjai miatt, de a Ginkgo biloba fát és történetét már csak a család ismeri – akik évről évre ellátogatnak a hajdani birtokra. A fa pedig minden évben visszavárja vendégeit, hogy hatalmas ágaival árnyékot nyújthasson az oda érkezőknek. Azt hiszem, aki ismeretlenül arra téved, jogosan nem értheti, hogy mit keres egy ilyen csodálatos fa ezen a pusztán. Remélem, ez a történet eljut minél több emberhez, hogy láthassák és megismerjék ezt a múló csodát.
